top of page

Miért a Kuvasz? - Férfias játékok

Frissítve: máj. 7.



Aki tiszta szívből megvágyik egy kuvaszt, annak a Jóisten is azonnal a segítségére siet. Kivált, ha magyar nemes. És kivált, ha mindezek tetejébe székely, mert a székelyt még jobban szereti az Atyaisten. Ezért azzal még cimboraságra is lép! Akár többször is életében!


1994-ben 16 éves voltam - kezdi széles mosollyal a szája szögletében Loránd, a kovásznai gazda –, amikor már nagyon-nagyon vágytam egy kuvaszra. El is döntöttem, hogy veszek egyet, de nagyon drága volt. Hogy édesapám meg ne tudja, s nehogy kapjak majd egy nagy pofont, elmentem dugiban a nagymamámhoz. Pénzt kértem kölcsön, és megvettem egy fajtatiszta kant. Az volt a neve, hogy Tas. Olyan négyéves lehetett. Két hétig gereblyével etettem, mert nem mertem közel menni hozzá. Addig láncra volt kötve. S akkor megszokott, elfogadott, s ő lett életem kutyája.

Ahogy a nőket számba véve is csak egyetlen igazi szerelem van a férfi életében, nos, így van ez a kutyákkal is. Tas lett Loránd számára az első, az egyetlen, a minden.


Kuvasz Szeretet


Belészerettem ebbe a kutyába, belébolondultam a kuvaszokba - lelkendezik csillogó tekintettel Loránd. - Ez a kutya életében vereséget nem szenvedett. Ez a kutya olyan volt az állatok mellett, mint egy fegyver. De volt olyan is, hogy fiatalon jártam a diszkó bálba, s ott egyszer meg akartak verni. Hazafuttam a kutyáért, visszamentem vele, szájkosár volt a Tason, s mondtam, hogy jöjjön ki az az ember, aki engem meg akar verni. Jött, jött, de meg is állt, ahogy meglátott minket. Nálam öregedett meg a Tas, a végén oda jutott, hogy már nem volt fog a szájában, de amikor valamit megfogott, azt nem tudtuk kivenni, még akkor is úgy fogott. 16 éves koráig élt, s az utolsó évben a fagyi tölcsért áztattam neki, puha ételeket evett, aztán meg is vakult. De olyan kutyát, még mióta élek, nem láttam.


Eztán a székely legény elment világot látni, megjárta Németországot, hazatérvén ősei otthonába, megnősült és kislánya született. Tíz vállalkozói év telt el kutyázás nélkül, de Tas emléke csalogató maradt mindvégig.


Mindig az volt az álmom, hogy újra legyenek kuvaszaim. Azt szerettem volna, hogy az én Tasom kerüljön vissza az életembe. S amikor családot alapítottunk, akkor mondta a feleségem, hogy hozzunk egy kutyát, egy berni pásztort. Magyaráztam neki, értsd meg, hogy nekem milyen kutyáim voltak legénykoromban, fohászkodtam , drága jó Istenem, én ilyen festményre való kutyát nem akarok, de aztán csak ráálltam, hoztunk egy berni pásztort. Csak hogy, hogy nem, ez egész kicsinek elveszett a portáról. Akkor mondtam a feleségemnek meg a leánykámnak, hogy ne búsuljanak, szerzek én ide valóságos kutyát. S akkor kimentem Magyarországra a haverokhoz, s hazahoztam Mázlit.

Mázli nem sokkal később alommal is megörvendeztette gazdáját, s ebből az alomból maradt otthon két kan, Cézár és Hektor.


Szándékosan adtam nekik a neveket. Cézár valóban cézár, mert gyönyörű, de nem annyira tüzes természetű. De Hektor az úgy mén a legényekre, mikor csak úgy finoman kicsit csergettetjük, hogy azzal nincsen gond. Nyolc hónaposak voltak, amikor hoztam Lili kakasokat, hát nem szokták ők, reájuk mentek, na, akkor Hektor valódiból reám morgott, s akkor eldöntöttem, hogy Mázli s Cézár lesznek velünk lent a háznál, Hektornak meg az lett az életmissziója, hogy a fenti portán legyen az állatoknál.

Így került Hektor a lovak, birkák, s mindenféle jószágok közé felvigyázónak. Tas méltó utódjaként azóta is fáradhatatlanul és szigorúan őrzi a gazda portáját, annak minden lakójával együtt.


Legközelebb Hektorról és kis barátjáról, Loránd leánykájáról, Rékáról mesélünk Nektek.


Lépj velünk kapcsoltba, ha szívből tudsz beszélni a kuvaszodról, vagy ha neked is megdobban a szíved, amikor kuvaszt látsz! Szívesen hallanánk Felőled!










9 megtekintés

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comentários


bottom of page